Karácsonyra az unokahúgaimnak, hercegnő ruhát készítettem. Életem első ruha varrása, ahol nem volt jelen az alany akire varrtam. Ez kissé megnehezítette, és látszódott is kicsit a felső részén, de a szoknya rész az jól sikerült.
Az Ikeában vettünk egy abroncsot az egyik lánynak, de a másiknak az túl nagy lett volna, így először azt csináltunk. Nővérem vett vastag drótot, amit nem lehet elhajlítani puszta kézzel, így tökéletes erre a célra. Abból csináltunk két kört, összeragasztottuk szigetelőszalaggal és végül bebújtattuk egy anyagból csinált "csőbe", hogy ne jöjjön szét, és egymáshoz lehessen erősíteni. Pántokkal egymás alá kötöztük, varrtuk a drót köröket a tetejére pedig egy gumi került, hogy a lányok derekán maradjon a szoknyát is megtartva. Így kész lett a második abroncs is.
A felső részt, egy-egy póló alapján csináltam. Két anyagból: belülre egy lepedő anyag, kívülre meg egy fényes anyag került. Kifordítva varrtam össze a két anyagot, nyitva hagyva egy kisebb részt, és aztán fordítottam vissza, így a varrás egyáltalán nem látszik. Szóval négy részt csináltam. Hátul mély kivágást terveztem nekik, elöl meg egy bélést a kettő anyag közé., így amikor meg volt a négy rész leginkább egy mellényre hasonlított. A méretet a pólók alapján csináltam.
Az elejére ezután készítettem el a bélést. egy téglalap anyag, és szalaggal, a hercegnő ruhákra jellemző keresztek szalagból.
Ezután összevarrtam a 4 részt, és az elejére a bélést. A hátát nem varrtam össze, hanem pattentot raktam rá, hogy könnyen fel lehessen venni.
Szintén azért, hogy könnyebben lehessen felvenni, nem egy részes lett a ruha, hanem különálló szoknyát készítettem. Az abroncsra, először is csináltam egy szoknyát. Az ikeáshoz eleve adtak, tüllből, gumival a tetején. Hát nekem nem volt tüll otthon, így azt is lepedő anyagból varrtam meg. Ez sem volt rossz, mert ad egy tartást a felé köthető szoknyának, de azért szebb lett volna tüllből.
És végül jött a felső szoknya. Ez egy rétegűre készítettem a csillogós anyagból és nem gumisan, hanem kötősen, hogy jobban nézzen ki. A két szoknya, mivel az abroncsok más milyenek voltak, kicsit mások lettek. Az általunk készített abroncs, egyszerű, "A" vonalú lett, így a szoknya simán megoldható, volt egy téglalap alakú anyagból, az ikeás abroncs viszont harang alakú volt, így azt kicsit trükkösen kellett megoldanom. De ne siessünk ennyire előre.
Szóval egy téglalap anyagot vágtam, beszegtem, és megszereztem a gyerekek derékkörfogatát. A téglalapot, kicsit hosszabbra vágtam, mint az abroncs alsó köríve. A tetejét pedig, szűkítettem azzal, hogy egymásra helyeztem kicsit az anyagot, így ilyen ráncokat képeztem. Így a felső része kicsit nagyobb lett, mint a derékbőségük. A két szélét összevarrtam, de nem teljesen, hanem hagytam egy kis részt a tetején szabadon, hogy könnyen bebújhassanak (slicc-szerűt).
Varrtam a tetején a két végére egy-egy pántot, amivel össze lehet kötni, illetve, miután kicsit nagyobbra készítettem, mint derékbőség, nem teljesen a végére, hanem kicsit beljebb. Ezen kívül, hogy ne legyen egy színű, unalmas a szoknya varrtam, ilyen levél szerű, hosszúkás csíkokat rá. Úgy, hogy a tetején a csíkok összeértek, lefele viszont ahogy bővült a szoknya, és ahogy kicsit csúcsossá váltak ezek a "levelek" eltávolodtak egymástól. Ez is gyakori a hercegnő ruhákon, tényleg egyszerű megoldás arrra, hogy feldobja a ruhát.
Mint már említettem, ez a szoknyavarrási módszer simán működött az "A" vonalú abroncshoz, a harangnál viszont kellett egy kis háromszög alakú bővítést tennem bele hátra, mert nem ért össze a két vége alul. (lsd. kép jobbra).
Hogy ezt a slicc részt eltakarjam (meg persze nem is hiányozhat a hercegnő ruháról), varrtam hátra egy nagy masnit. Ezt is dupla anyagból, mint a felsőt, méghozzá úgy, hogy egy kört varrtam, aminek belül a lepedő anyag van (lsd. kép balra), kívül meg a csillogós. Egy nagy téglalap lényegében ez is, ugyanazzal a technikával varrva, mint a felsőt (kifordítva, hogy visszafordítás után a varrás, ne látszódjon). Ennek közepére, ahogy a masninál lenni szokott, a csillogós anyagból, varrtam egy pántot, hogy összefogja, és megkapja a masni alakot a téglalap. Végül, csináltam még két "szárat" is a masninak, ugyanúgy, egyik oldala a lepedő anyag, másik a csillogós. A "szárak" csücskét odavarrtam a szoknyához, hogy szépen (kicsit szét egymástól) álljanak és ne
lógjanak, csúnyán, egymáson.
Szóval a képen is látszódik, hogy a felső, nem lett túl testhez álló (ehhez mondjuk közrejátszik az is, hogy hősszúujjukra vették fel), de azért összességében szépen állt, és nagyon örültek neki. ;)
A képen meg van egy kép, amin egy tütüt húz fel az egyik lányzó. Ez szintén én készítettem, a neten rengeteg ötletet lehet találni, hogy hogyan csináljunk ilyet. Először összevarrtam a gumiból egy derékbőségnyi (inkább kisebb, mert kinyúlik, mikor a tüllt rakjuk rá!) kört. Erre pedig rá kell csomózgatni a tüllt: ketté hajtod a tüllt, és a hurokba visszadugod a gumin, érdemes erről képet keresni a neten, mert nehéz szavakba elmondani, hogy hogy kell. Kb. kétszer olyan hosszú tüll kell, mint a csípő-térd távolsága a gyereknek és 5-7 cm széles. Én vegyítettem a színt, a legtöbb csíkot fehérből vágtam ki, de tettem bele rózsaszínt is. Így nem lett olyan durva rózsaszín mint manapság minden lányos dolog, hanem egy kicsit visszafogottabb. Érdemes keményebb tüllt választani, mert az jobban áll, de ha pl. a második szín nem olyan kemény, nem rontja el az összhatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése